2016. augusztus 27., szombat

Mitől alakul ki a fogorvosok iránti szorongás a gyerekekben?

Szakértőnk, Dr. Léder Attila válaszol erre a kérdésre.



Alapesetben a gyerekek nem félnek a fogorvostól. Ha ez a félelem mégis kialakul, annak több oka lehet.

Természetesen előfordulhat, hogy az első találkozás ijesztő volt, és ennek emléke kísérti a gyermeket. Tapasztalatunk szerint még gyakoribb, hogy maga szülő ülteti el a szorongás csíráit a gyerekben, főleg azáltal, hogy oly gyakran és nyomatékkal hajtogatja, hogy „a fogorvostól nem kell félni”. Minél többször hangzik el ez a mondat, a gyerekben annál hamarabb kialakul egy homályos balsejtelem: vajon miért mondják ezt olyan sokszor? Biztos, hogy nem kell félnem a fogorvostól?

Sajnos még arra is hallottunk példákat, hogy a gyereket a fogorvossal ijesztgetik (nem feltétlenül a szülők, lehetnek idősebb testvérek vagy játszópajtások).


Akár ezért, akár másért alakultak ki rossz érzések a fogorvossal szemben, az rossz taktika, ha ennek következtében inkább nem viszik fogorvoshoz a kicsit. Meg kell próbálni kialakítani egy pozitív kapcsolatot, amely felülírja a régit – hogy a fogászati problémákat idejekorán orvosolni lehessen.

2016. augusztus 24., szerda

A gyerekek helyes fogmosási technikája

A gyerekek helyes fogápolása számos bajt megelőzhet. Ráadásul, ha jól rögzül a helyes technika, a fogmosásra szánt idő, néhány hasznos tanács - például az, hogy nem szabad rögtön az étkezések után fogat mosni, hanem várni kell körülbelül fél órát -, akkor felnőttkorban már oda sem kell figyelni ezekre a részletekre, minden beidegződve fog történni.

Ám nem is olyan egyszerű a gyereknek megtanítani ezeket. Sokszor mi magunk sem vagyunk tisztában a részletekkel. Vagy a gyerek szereti elsumákolni a fogmosást, mert az ő világában minden izgalmasabb a fogápolásnál... A helytelen vagy elhanyagolt fogmosásnak azonban előbb-utóbb meglesznek a nem kívánt következményei. 

Fogszuvasodás, fogkőképződés, kellemetlen lehelet - sok minden figyelmeztet arra, hogy valamit nem jól csinál a csemeténk. Mit tehetünk ilyenkor?



Hozza el gyermekét hozzánk, és mi megnézzük, mi lehet a gond! Először is kezeljük a problémát, majd gondosan elmagyarázzuk a kicsinek, hogyan kell tisztává varázsolnia a fogacskáit.


Munkatársaink emellett azt is megbeszélik gyermekével, hogy a táplálkozást illetően mire érdemes ügyelnie. A jó tanácsok betartásával még tovább növelhető a fogak egészséges élettartama.

2016. augusztus 22., hétfő

A minimál invazív eljárások lényege

Szakértőnk, Dr. Olariu András parodontológus elmondja Önnek, mit jelent az, ha egy eljárás minimál invazív.



A páciensek többsége nem hallotta még a „minimál invazív” kifejezést. Ez nem is baj, hiszen ezt orvosi és fogorvosi körökben használjuk, ám ennek legnagyobb hasznát a páciensek látják.

A minimál invazív eljárás vagy kezelés ugyanis azt a törekvést jelzi, hogy minél kisebb beavatkozást végezzünk az emberi szervezetbe, minél kevésbé terheljük meg, minél kevesebb saját szövet vagy foganyag sérüljön.

Ez a törekvés semmiképpen nem érintheti a végeredmény minőségét. Ezért a definíciót ki kell egészítenem azzal, hogy a lehető legjobb minőségű végeredményt minél kevesebb beavatkozással, a lehető legkevesebb szövetveszteséggel, fájdalommal stb. érjük el. Vagyis egy kezelés során a szakember esetleg azért dönt a korona helyett a beragasztott fogászati betét mellett, mert a végeredmény ugyanolyan tartós és szép lesz, ám a betét esetében sokkal kevesebb saját foganyagot kell eltávolítani, mint a koronánál.


A „minimál invazív” tehát egy szemlélet, egyfajta törekvés, választási lehetőség a fogszakorvos előtt, amelynek célja a páciens szervezetének kímélése.

2016. augusztus 20., szombat

Minimál invazív eljárások: a megelőzés szerepe

Mit jelent az, hogy minimál invazív? Azt, hogy a lehető legkevésbé kell beavatkozni az emberi szervezetbe, hogy az minél kevésbé legyen megterhelve. Azt a törekvést is jelenti, hogy a lehető legkisebb sebet, legkevesebb szövetkimetszést, legkevesebb fájdalmat okozzuk pácienseinknek.

Mit teszünk azért, hogy egy kezelés minimál invazív legyen?

Például egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a megelőzésre.



A leghatékonyabb minimál invazív módszer ugyanis a megelőzés. Ez a lehető legegyszerűbb módja annak, hogy elkerüljük a nagyobb beavatkozásokat. Ha a páciens is megérti ennek jelentőségét, akkor mindenképpen el fog jönni a félévenkénti, évenkénti kontrollokra még akkor is, ha nincs semmilyen panasza.


A legtöbb fogászati probléma ugyanis sokáig nem jár sem fájdalommal, sem más, kifejezett tünettel. A szakértő szem azonban már a kezdeti stádiumban észleli a szuvasodást, a fogkőképződést, az ínygyulladást, és ott helyben, minimális eljárással orvosolja is. 

Ha a páciens elhanyagolja például a szuvasodást, akkor a fogromlás áterjedhet a fogbélre, és fájdalmas gyulladást okozhat, amelyet csak gyökérkezeléssel lehet meggyógyítani – de az is előfordulhat, hogy a fogat már nem lehet megmenteni. 

2016. augusztus 17., szerda

Minimál invazív eljárások: fogpótlások esetén törekszünk a fogat kiegészítő megoldásokra

Mit jelent az, hogy minimál invazív? Azt, hogy a lehető legkevésbé kell beavatkozni az emberi szervezetbe, hogy az minél kevésbé legyen megterhelve. Azt a törekvést is jelenti, hogy a lehető legkisebb sebet, legkevesebb szövetkimetszést, legkevesebb fájdalmat okozzuk pácienseinknek.

Mit teszünk azért, hogy egy kezelés minimál invazív legyen?

A fogpótlások esetében például előnyben részesítjük a fogat kiegészítő megoldásokat

Régebben a korona nagyon népszerű fogpótlás volt – és tulajdonképpen ma is az. Ám ha lehetőségünk van a korona helyett például betétet alkalmazni, akkor ez utóbbi megoldást választjuk. 



Miért? Mert a betéthez a fogból sokkal kevesebb saját anyagot kell eltávolítani, mint a koronához. A koronához gyakorlatilag körbe kell fúrni a fogat, mert a korona minden oldalról körbeveszi azt. A ragasztott megoldásoknál, mint a – sokféle típusú – betétnél csak a fog sérült részeit kell eltávolítani, az ép részeket nem kell érinteni. A minimál invazív szemlélet ilyenkor a betét mellett voksol.


A betét egyébként olyan, mint egy nagy tömés, csak éppen nem a fogorvos, hanem egy lenyomatvétel után a fogtechnikus készíti el a fogba illeszthető és beragasztható, tömésfunkciót ellátó betétet. Mint a képen is látható, a betétek is lenyűgözően esztétikus - és nem mellesleg tartós - eredményt adnak, a páciensek legnagyobb örömére.

2016. augusztus 15., hétfő

Mit tegyen, ha érzékenyek a fogai, ám rajong a jeges üdítőitalokért?

Van néhány egyszerű tippünk! Íme:



1, Használjon szívószálat, és tartsa úgy, hogy az ital ne a fogait, hanem a szájpadlását érje.

2, Szerezzen be egy fogérzékenységre kifejlesztett fogkrémet, és azzal mosson fogat.


3, Amint teheti, keresse fel fogorvosát! Elképzelhető, hogy egy apró szuvasodás váltja ki az érzékenységet, a kezelés után így rögtön megszűnhet az érzékenység.

2016. augusztus 12., péntek

Minimál invazív eljárások: törekvés a fémmentes megoldásokra

Mit jelent az, hogy minimál invazív? Azt, hogy a lehető legkevésbé kell beavatkozni az emberi szervezetbe, hogy az minél kevésbé legyen megterhelve. Azt a törekvést is jelenti, hogy a lehető legkisebb sebet, legkevesebb szövetkimetszést, legkevesebb fájdalmat okozzuk pácienseinknek.
Mit teszünk azért, hogy egy kezelés minimál invazív legyen?

Egyik törekvésünk például az, hogy fémpótlások helyett a fémmentes megoldásokat alkalmazzuk.




Miért? Mert a fémpótlásokhoz jellemzően jobban meg kell bontani a fogat. A fém miatt ugyanis a borítókoronához legalább 1 mm-es vastagságot kell biztosítani. A fémmentes pótlások, héjak esetében ez jellemzően 0,6 mm, vagyis a saját fogból kevesebb anyagot kell elvenni. 

A minimál invazív szemlélet szerint az a jó, ha minél kevesebb saját foganyagot kell eltávolítani - a fémmentes megoldások pedig teljesítik ezt az elvárást.